egy képvers - csakra

gandhākṛṣṭa-gurūnmadālini vane hāra-prabhāti-plutaṁ
sampuṣṇantam upaskṛtādhvani yamī-vīci-śriyo rañjakam |
sadyas tuṅgita-vibhramaṁ sunibhṛte śītānilaiḥ saukhyade
devaṁ nāga-bhujaṁ sadā rasamayaṁ taṁ naumi kañcin mude ||

gandha-ākṛṣṭa – illat által vonzott; guru-unmada-alini – nagy mámoros méhesben; vane – erdőben; hāra-prabhā-atiplutam – gyöngysor-tündökléssel elárasztottat; sampuṣṇantam – növelőt, felvirágoztatót; upaskṛta-adhvani – „tökéletesített” (megszépített: megtisztított, vagy feldíszített) ösvényűn; yamī-vīci-śriyaḥ – a Jamuná hullámainak pompájáé; rañjakam – színezőt; sadyas – hirtelen, azonnal; tuṅgita-vibhramam – megnövelt kapkodás (a vibhrama a szerelmes nő kapkodása, mikor sietősen szépítkezik, s emiatt rossz helyre kerülnek az ékszerei); su-nibhṛte – nagyon félreesőben (rejtettben, észrevehetetlenben); śīta-anilaiḥ – hűvös szellő által; saukhya-de – boldogságot adóban; devam – Istent; nāga-bhujam – kígyó-karút; sadā – mindig; rasa-mayam – ízekkel telit; tam – őt; naumi – magasztalom; kañcit – valakit; mude – boldogságban

E ligetben, melynek illata a mámoros méhecskék rajait vonzza, melyhez tiszta ösvény vezet, ám az avatatlan tekintetektől távol esik, s melyet hűs szellők tesznek kellemessé, boldogan magasztalom a lelki ízekben bővelkedő Uramat. Gyöngysorként tündököl ő, ki szeretettel gondoskodik híveiről, kinek tükörképe a Jamuná hullámait díszíti, s kinek feltűnése izgatott készülődésre készteti a fejőslánykákat, mert tudják, karjai kígyóként fonódnak majd köréjük.

Rúpa gószvámí versének érdekessége az, hogy a szótagok (melyek a szanszkrt nyelvben az írásjelek alapjai) kerék formába rendezhetők. Az első három páda a kerék küllőit alkotja, a kerékagy a ni szótag, mely mindhárom páda közepén helyezkedik el. A negyedik páda alkotja az abroncsot, a küllők illeszkedésénél a negyedik páda szótagjai a küllők megfelelő szótagjaival azonosak. Az abroncs a harmadik páda utolsó szótagjával (de) kezdődik és végződik. A vers külön érdekessége, hogy kerék formába rendezve megtaláljuk benne a szerző névjegyét is, a küllők pirossal és lilával jelölt szótagjai körben összeolvasva az alábbi mondatot adják: kṛṣṇa-stutir-asau rūpa-viracitā – ezt a Krsna-fohászt Rúpa írta.

ga ndhā kṛ ṣṭa gu rū nma dā li ni va ne hā ra pra bhā ti plu taṁ
sa mpu ṣṇa nta mu pa skṛ tā dhva ni ya mī vī ci śri yo ra ñja kam
sa dya stu ṅgi ta vi bhra maṁ su ni bhṛ te śī tā ni laiḥ sau khya de
de vaṁ nā ga bhu jaṁ sa dā ra sa ma yaṁ taṁ nau mi kaṁ ci nmu de

A versmérték: śārdūlavikrīḍita (tigrisjáték) – – – υ υ – υ – υ υ υ – / – – υ – – υ –

PDF