2009. október 10., szombat

a Bhagavad-gítá és a Hold


Az óind tradícióban a Nap a prána, az élet gyűjtőhelye, hiszen a tűző Nap szívja ki az életerőt az élőlényekből, s hasonlóképpen belőle is árad ki a prána, így az élet forrása is egyben. A szikkasztó Nappal szemben az esti Hold balzsamosan hűsít, lágy sugaraival táplálja, ízesíti a növényeket, gyógyító erőt ad a gyógyfüveknek.

A Bhagavad-gítában több vers is említi a Holdat:
· 7.8., 15.6., 15.12. versek: áldó fényének forrása Krsna;
· 8.25.: az eltávozó jógí a Holdra kerül;
· 11.19.: a virát-purusa egyik szeme;
· 11.39: „Te vagy a Hold!” – magasztalja Ardzsuna Krsnát, s hasonlóképpen Jamaként és Varunaként is dicsőíti őt. Jama a déli, Varuna a nyugati, míg a Hold az északi irány ura;
· a 15.13. versben így szól Kṛṣṇa: puṣṇāmi cauṣadhīḥ sarvāḥ somo bhūtvā rasātmakaḥ, azaz a nektári ízekkel teli ízlényegű (rasa-ātmakaḥ) Holddá válva (somaḥ bhūtvā) én táplálom (puṣṇāmi) az összes növényt (sarvāḥ auṣadhīḥ).

E versekben a Hold többféle megnevezésével találkozhatunk. A
candra jelentése fénylő, ragyogó, illetve kedves, szép. A Hold a nektár forrása, ezzel kapcsolatos a soma elnevezés is. A soma a védai áldozat során a szent szóma növényből sajtolt ital. Sokan az indu nevet is erre vezetik vissza, az indu szót a bindu (csepp) szóval kapcsolatba hozva, mely így a szóma egy cseppjét jelenti.



A Holdat nyúl-jelűnek (śaśāṅka) vagy nyulasnak (śaśin) is nevezik, ennek oka az, hogy a Hold foltjai nyúlra emlékeztetnek.

A harmadik képen a tapsifüles kezében természetesen nem húsvéti tojást láthatunk, hanem a nektár tartóedényét.











A Hold foltjainak más kultúrkörben eltérő értelmezésével is találkozhatunk, például csónakosnak is tekintik, miként a negyedik képen is mutatja. Erősíti ezt az asszociációt az újhold csónak alakja is. Ha így szemléljük a Holdat, a csónakos a Mánasza-gangá vizén révészkedő Krsnára emlékeztethet bennünket.






Végezetül vizsgáljuk meg kicsit részletesebben a 10.21. verset, melyben Krsna, saját isteni fenségét leírva így szól:
nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī. A nakṣatra szó jelentése csillag, az aham szóé én, míg a śaśī a Holdat jelenti. A nakṣatrāṇām a csillag szó többes száma a főnévragozás hatodik esetében, melynek kétféle jelentése lehet. Utalhat birtokviszonyra (sambandha) „a csillagok Holdja vagyok”, illetve jelentheti egy elem kiemelését a többi hasonló közül (nirdhāṛaṇa): „a csillagok közül a Hold vagyok”. Vajon melyik jelentés adja vissza pontosabban a szanszkrt szöveget?
Lapozzunk bele néhány mérvadó kommentárba! Sankara és Srídhar Szvámí nem vetik fel ezt a kérdést, a Hold szinonimáját adják meg csupán. Visvanáth Csakravartí megemlíti, hogy e fejezet verseiben a hatodik eset többnyire kiemelés, s néha birtokos, ám nem szól a Holdról. Rámánudzsa ellenben így ír: „nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī – ez a hatodik eset nem kiemelés (nirdhāraṇa), miként a rákövetkező versben sem: bhūtānām asmi cetanā (a lények tudata is én vagyok). A csillagok ura vagyok, a Hold.”
Rámánudzsa álláspontja azon alapul, hogy a kiemelés feltétele, hogy azonos természetű elemek közül válasszunk ki egyet, ám sem a Holdat nem tartja egy csillagnak a többi csillag között, sem a tudatot nem tartja egy teremtménynek a többi teremtmény között.
Baladév Vidjábhúsan szerint hasonlóképpen: „a csillagok ura, a nektárt záporozó Hold vagyok. Az esetek többségében a hatodik eset kiemelés jelentésű (nirdhāraṇa), olykor azonban birtokos jelentés (sambandha) értendő.”

A Bhágavata-purána 11. énekében Krsna Uddhavát tanítja, s tanítása sok ponton megegyezik az Ardzsunának mondottakkal. E tanításban is részletesen szól isteni fenségéről, a 11.16 fejezetben. Az idevonatkozó rész így hangzik: somaṁ nakṣatrauṣadhīnām – „a Hold (vagyok), a csillagoké és növényeké” (Bhág. 11.16.16.). E részlet egyértelműen birtokviszonyra utal, a kiemelés jelentést értelemszerűen kizárja, hogy a növények nem csillagok. E vers egyértelműen a Holdról, mint a csillagok és növények nektári uráról szól.

További értelmezéshez vezethet, hogy a nakṣatra szó nem csupán csillagot, hanem csillagképet is jelent, különösképpen azt a huszonhét csillagképet, amelyen keresztül a Hold égi útja vezet. A Bhágavata-purána szerint: “Krttiká (Fiastyúk) s a többi csillagkép a Hold feleségei, ó, Bhárata” (kṛttikādīni nakṣatrāṇīndoḥ patnyas tu bhārata, Bhág. 6.6.23.). E csillagképek Daksa leányai. Ám mert a Hold egyikükkel kivételezett, többi lánya boldogtalanságát látva Daksa megátkozta vejét, hogy lassanként sorvadjon el. Ám később megenyhült, s miután a Hold ígéretet tett arra, hogy egyenlően bánik feleségeivel, ismét visszanyerhette fényét. A szöveg tehát utalhat egyszerűen erre is: Daksa leányai, a Hold hitvesei férje, a Hold vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése