2009. június 20., szombat

lelki gyakorlatok


na vinā sādhanair devo jñāna-vairāgya-bhaktibhiḥ |
dadāti sva-padaṁ śrīmān atas tāni budhaḥ śrayet ||


na vinā – nélkül; sādhanaiḥ – lelki gyakorlatokkal; devaḥ – Isten; jñāna-vairāgya-bhaktibhiḥ – tudással, higgadtsággal (lemondással), odaadással; dadāti – ad; sva-padam – saját lábát (hajlékát, helyzetét); śrīmān – a szerencseistennő párja; atas – ezért; tāni – azokat; budhaḥ – bölcs, értelmes; śrayet – alkalmazza, szentelje magát ennek;

A Legfelsőbb Úr nem mutatja meg magát igazi mivoltában a megfelelő gyakorlatok híján, melyek lényege a bölcsesség, a higgadtság és a szeretet. A bölcs ezért gyakorolja e három erényt!

A verset Baladév Vidjábhúsan írta, ezzel vezeti be a Góvinda-bhásja harmadik könyvét, mely a Brahman elérését célzó lelki gyakorlatokkal foglalkozik. A Védánta-szútra első mondata kitűzi a célt: itt az ideje, hogy tudakozódjunk Brahman felől (athāto brahma-jijñāsā), s az első könyv kibontja, ki is a Brahman, aki felől ajánlatos tudakozódnunk – a versben erre a jñāna – tudás, bölcsesség szó utal.
Miután tudjuk, hogy kiről halljunk, megvizsgáljuk, hogy mitől forduljunk el… a második könyv ennek szellemében az ellentétes nézetek cáfolatát adja, a versben erre a vairāgya szó vonatkozik. A kifejezést gyakran lemondásként fordítják, ám nem kényszerű vagy keserű elfordulásról van szó: a rāga jelentése szenvedély, vonzalom, ragaszkodás, a vairāgya pedig a ragaszkodástól való mentességet, így higgadtságot, függetlenséget jelent.
A Védánta-szútra harmadik könyve pedig a Brahman eléréséről szól, ennek módja (sādhana) pedig a bhakti – a szerető odaadás.

A sva-padam kifejezés a Rg-véda nevezetes versére utal: tadviṣṇoḥ paramaṁ padaṁ.

A śrīmān szó értelmezése a következő: a śrī szó szépséget, gazdagságot, bőséget, nagyszerűséget jelent, s ez a szerencseistennő, Laksmí neve is. A -mat képzővel azt fejezzük ki, ha valaki rendelkezik az adott dologgal, így a śrīmat szó szépet, gazdagot, szerencsést, sikerest, nagyszerűt jelent, de jelentheti Nárájant is, kit mindig hitvese, Laksmí kísér. A śrīmān pedig egyszerűen a śrīmat szó alanyesetben ragozott alakja, így a versben a mondat alanya, a devaḥ szóval együtt.

1 megjegyzés:

  1. Levelet kaptam a bejegyzéssel kapcsolatban:
    Egyébként nem tudok rájönni a szószedet alapján, hogyan is sikerült lefordítanod ezt a verset!
    ...
    És honnan jön a "nem mutatja meg"?
    __________
    A verset szó szerint így lehetne fordítani:
    "Tudás, függetlenség és szerető odaadás (jellemezte) (jñāna-vairāgya-bhaktibhiḥ) szádhanák (sādhanair) nélkül (vinā) Isten, (devo) Laksmí párja (śrīmān) nem adja (na dadāti) saját lábát (sva-padaṁ), ezért (atas) a bölcs (budhaḥ) szentelje magát (śrayet) azoknak (tāni)!"

    Tűnődtem rajta, de úgy döntöttem, hogy a "saját lábát adja" magyarul nem hangzik szépen... értelmileg ennek jó megfelelője a "feltárja magát igaz valójában", hiszen tényleg erről van szó.

    VálaszTörlés