2009. április 10., péntek

minden fohásznak megvan a maga ideje...


vāyur anilam amṛtam athedaṁ bhasmāntaṁ śarīram |
oṁ krato smara kṛtaṁ smara krato smara kṛtaṁ smara ||

Sóhajom örök légbe száll, testemre égő máglya vár.
Óm! Emlékezz munkámra, tudat! Emlékezz munkámra, Uram!

vāyuḥ –
levegő, szél, életlevegő (mint az ötféle prána), életerő; anilam – szélbe; amṛtam – halhatatlanba, nektárba; atha – míg, eközben; idaṁ – itt, ez; bhasmāntaṁ – hamuvá; śarīram – testet; oṁ krato – Visnu!; smara – emlékezz; kṛtaṁ – tettre; smara – emlékezz; krato – Visnu!; smara – emlékezz; kṛtaṁ – tettre; smara – emlékezz;

Életerőm az örök szélbe (száll), míg e test hamuvá (válik). Emlékezz, Áldozat Ura, emlékezz a tettre, emlékezz, Áldozat Ura, emlékezz a tettre!



agne naya supathā rāye asmān viśvāni deva vayunāni vidvān |
yuyodhy-asmaj-juhurāṇam eno bhūyiṣṭhāṁ te nama uktiṁ vidhema ||

Áldásos úton vezess sikerre, Tűz! Ne érjen utol minket a bűn.
Ismered Te jól, mit miért teszünk, tehozzád száll Urunk, minden fohászunk.

agne – tűz!; naya – vezess; supathāḥ – jó út; rāye – egészségért, gazdagságért [rai]; asmān – minket; viśvāni – mindent (Mindent-átható!); deva – Isten!; vayunāni – tetteket (bölcsességeket, előírásokat); vidvān – tudó; yuyodhi – „végérvényesen (gyakorta) győzd le” [yudh]; asmad – miénk; juhurāṇam – elhajlítót; enaḥ – bűnt; bhūyiṣṭhāṁ – leghatalmasabbat, (számost); te – tiéd, neked; namaḥ – hódolat, tisztelet; uktiṁ – beszédet, állítást; vidhema – kívánatos, hogy ajánljuk;

Óh, Tűz, vezess minket a helyes úton, a (lelki) gazdagsághoz! Uram, minden tettet tudó, végérvényesen semmisítsd meg leghatalmasabb bűnünket! Néked ajánljuk hódoló imánkat.


PDF
a verses fordításért is köszönet mesteremnek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése